Két bolt ugyanazt a terméket adhatja ugyanazon az áron, és az egyik keres rajta, a másik nem. A különbség nem az eladási oldalon van — azt mindenki figyeli —, hanem a beszerzésin, amit sokkal ritkábban néz meg valaki.
Ez az egyetlen ok, amiért érdemes az árréssel egyáltalán foglalkozni: nem a képlet nehéz, hanem az adat elavulása alattomos. Az elavult beszerzési árral számolt árrés nem közelítés, hanem téves szám — és mindig a kedvezőbb irányba téved.
Árrés vagy haszonkulcs?
A két fogalmat a boltosok és a beszállítók gyakran keverik, és ebből kellemetlen félreértések lesznek egy tárgyaláson. Ugyanazt a nyereséget írják le, csak máshoz viszonyítva:
- Az árrés a nyereséget az ELADÁSI árhoz viszonyítja. Ez a szám mindig kisebb.
- A haszonkulcs a nyereséget a BESZERZÉSI árhoz viszonyítja. Ez a szám mindig nagyobb.
- Ugyanaz a forint-nyereség tehát kétféle százalékként is kimondható — anélkül, hogy bárki hazudna.
A gyakorlati tanács egyszerű: amikor számot mondasz vagy hallasz, kérdezd meg, mihez képest. Egy „harmincas" felár és egy „harmincas" árrés nem ugyanannyi pénz, és a különbség egy egész évre vetítve érezhető.
Hol csúszik el a gyakorlatban
Az árrés-számítás négy ponton szokott elromlani, és egyik sem számolási hiba — mind a négy adat-frissesség kérdése:
- A beszerzési ár a legutóbbi kézi rögzítés emléke, nem a legutóbbi szállítmányé. Ha a szállító emelt, azt csak a következő számlánál veszed észre — vagy soha.
- A szállítói kedvezmény nem épül be. A számlán ott a kedvezmény, a nyilvántartásban a listaár marad, és az árrésed papíron rosszabb, mint a valóságban.
- A szállítási költség kimarad. Ha az áru ára mellé fuvar is jön, az a beszerzési oldalra tartozik — enélkül az egész számítás optimista.
- A saját fogyasztás és a leírás eladásként könyvelődik. Ilyenkor nemcsak a készlet romlik el, hanem a nyereség-kép is.
Mind a négyre ugyanaz a válasz: a beszerzési árnak a szállítmány feldolgozásakor kell frissülnie, nem külön műveletként. A nextraktárban a készlet és a beszerzési ár egyszerre frissül a bevételezéskor, az árrést pedig a program számolja a beszerzési árból — nem neked kell fejben tartani, mikor mennyiért vetted.
Ne a bolt egészére átlagolj
A bolt átlagos árrése kényelmes szám, és nagyjából semmit nem mond. Egy vegyesboltban együtt él a jó árrésű, lassan forgó áru és a szinte nulla árrésű, gyorsan fogyó — az átlaguk olyan bolt képét adja, ami nem létezik.
Ami helyette számít: árucsoportonként nézni, és a forgással együtt. Egy kis árrésű, de naponta sokszor eladott termék többet hozhat, mint egy nagy árrésű, ami havonta egyszer megy el. A két szám külön-külön félrevezet, együtt viszont megmondja, mi tartja el a boltot.
Három kérdés a mai áraidról
- Mikor frissült utoljára a beszerzési ár a leggyorsabban forgó termékeidnél?
- A szállítói kedvezmény és a fuvar benne van-e a beszerzési oldalban?
- Tudod-e árucsoportonként, hol keresel valójában — vagy csak a bolt egészére?
Ha az elsőre nem tudsz dátumot mondani, ott érdemes kezdeni. A többi kérdés arra épül, hogy ez a szám igaz legyen.